Akhlaq — Bevezetés

Ebben a bevezetőben az akhlaq-kal kapcsolatos témaköröket fogjuk tanulmányozni. Az ismert fogalom az arab „khalq" szóból ered, amely „teremteni" vagy „teremtmény" jelentésű. A fogalom többször is szerepel a Koránban, beleértve a kha-la-qa (خلق) gyökéből származó legismertebb formákat: al-khallāq és al-khāliq. Mindkét fogalom Allāh (ʿazzā wa jall) nevei, ahol az előbbi „A Minden-Teremtő"-t, az utóbbi pedig „A Teremtő"-t jelenti. Egy másik, ugyanazon gyökkel rendelkező fogalom a khulq, amely az akhlaq egyes számú formája. Az akhlaq, így a khulq megértéséhez először a khalq fogalmát kell megértenünk.

A khalq a fent említettek szerint „teremteni" vagy teremtmény jelentésű. Láttuk Allāh (ʿazzā wa jall) neveinél példázva, hogyan használható a gyök a „teremtés" fogalmának leírására, és a következő koráni verssel nyilvánvalóvá válik, hogyan használható a fogalom „teremtmény" értelemben is. Allāh (ʿazzā wa jall) kifejezi a Szent Koránban:

A koráni versből megtudjuk, hogy az ember a legjobb formát kapta. A „legjobb forma" alatt a teremtésünk célja és értelme szerinti legjobb forma értendő. Nem hasonlíthatjuk össze a teremtményeket és a megfelelő formáikat, mivel Allāh (ʿazzā wa jall) a Bölcsesség által mindegyiket a legjobb formájában teremtette. Életünk célja az optimális közelség elérése Allāh-hoz (ʿazzā wa jall), és e cél eléréséhez Allāh (ʿazzā wa jall) a legjobb formában teremtett minket. Allāh (ʿazzā wa jall) közelségének elérése (qurb-i Llāhi) egyedülálló a teremtésünkben, és a „legjobb forma" kifejezésben az rejlik, hogy a célunk eléréséhez a legjobb módot és a legjobb eszközöket kaptuk. Lelket kaptunk, amely nem rendelkezik a belátás felvételének és a jellemtulajdonságok javításának korlátozásával. Korlátlan lehetőséget kaptunk Allāh (ʿazzā wa jall) közelségének elérésére, de lehetőséget arra is, hogy távolodjunk Tőle.

Az erőfeszítésünktől függően közelebb juthatunk Allāh-hoz (ʿazzā wa jall), magasan az angyalok fölé, vagy alacsonyabbra és távolabbra Allāh-tól (ʿazzā wa jall) mint az állatok. Az angyalok parancsra imádják Allāh-t (ʿazzā wa jall), és nem szabad akaratukból vannak közel Allāh-hoz (ʿazzā wa jall), ahogyan az állatok is az állati ösztönök és megérzések alá vannak rendelve. Közös bennük, hogy nincs szabad akaratuk, amelyet az ember megkapott. Szabad akaratunkkal érhetjük el ezeket a fokozatokat.

Khulq

Míg a khalq a külső formánk, a külső jellemtulajdonságaink, mint a magasság, szemszín, fizikai erő stb., addig a khulq a belső formánk és belső jellemtulajdonságaink. A khalq és khulq közötti kapcsolatot a tükörbe nézéskor mondott imánk példázza:

A khalq és khulq elkülönül, és nem teljes tükröződései egymásnak. Néhány belső jellemtulajdonság megjelenik a külsőnkben, de mások egész életünkön át rejtve maradhatnak. A belsőnk sokkal nagyobb és átfogóbb, mint amit el tudunk képzelni. Imām ʿAlī (alayhi as-salām) mondta egy versben:

A vers értelmezői elmagyarázták, hogy két univerzumról beszélünk: a legnagyobbról és a kisebbről. A kisebb az, ami körülvesz minket, a legnagyobb pedig az, ami bennünk van. A bennünk lévő univerzum csodákat és kegyelmeket tartalmaz, amelyek összevethetetlenek a körülöttünk lévő univerzummal annak nagysága ellenére.

A khulq a belső jellemtulajdonságaink, amelyeket az idő során elfogadtunk és fejlesztettünk. Bár néhány belső jellemtulajdonságunk megnyilvánul a külső tetteinkben, a legtöbb tulajdonság rejtve marad mások előtt. Ez Allāh (ʿazzā wa jall) kegyelme, hogy elrejtette a belső állapotunkat, miközben lehetőségünk van az állapotunk javítására, ellentétben a Számvetés Órájával, amikor minden titok nyilvánossá válik.

Egy személy adakozóan cselekedhet, de nem feltétlenül rendelkezik az adakozás mint jellemtulajdonság. Egy ismert módszer új jellemtulajdonságok megváltoztatására vagy beépítésére az, ha gyakran végezzük az azokhoz kapcsolódó cselekedeteket, még akkor is, ha a belsőnk ellenkezik. Ha valaki például a fösvénységet találja a belső jellemtulajdonságai között, akkor törekednie kell arra, hogy folyamatosan végezzen adakozó cselekedeteket, mivel idővel a külső tetteink befolyásolják a belsőnket.

Összegzés

A khulq és khalq közötti kapcsolat bonyolult, ahol elkülönülnek, de mégis befolyásolhatják egymást. A külső állapotok (khalq) befolyásolhatják a belsőt (khulq), és hasonlóképpen a belső állapotok (khulq) megnyilvánulhatnak a külső tetteinkben (khalq), de a belső és külső nem egy és ugyanaz az esszencia.

Az akhlaq a khulq többes számú formája, és így a belső jellemtulajdonságokra utal. Ezen sorozaton keresztül néhány olyan jellemtulajdonságot fogunk megvizsgálni, amelyek törekvésre érdemesek Allāh (ʿazzā wa jall) közelségének keresésében. Több különböző módszer és mód van az akhlaq tanulmányozására, az egyik különbségtétel az elméleti akhlaq és a gyakorlati akhlaq. A legismertebb módszer ma az, amelyik mindkettőt tartalmazza, mivel az elméleti rész megtanítja, mely jellemtulajdonságok törekvésre érdemesek és melyek nem, a gyakorlati akhlaq pedig megtanítja, hogyan valósítsuk meg ezeket. Rendkívül fontos téma a tanulmányozása, mivel a hitra való hívás egyik legjobb módja a gyakorlati megvalósítása. Adjon Allāh (ʿazzā wa jall) nekünk sikert és képességet ennek teljesítéséhez.

Akhlaq tanulmányozásának forrásai

Az akhlaq tanulmányozásának elsődleges forrásai a Korán és a Próféta (ṣallā Allāhu ʿalayhi wa ālihi wa sallam) és az Ahl al-Bayt (ʿalayhim as-salām) tanításai. Ezen felül számos, az Ahl al-Baythez (ʿalayhim as-salām) tulajdonított könyvvel rendelkezünk, amelyekre egy későbbi szakaszban kommentárt fogunk fűzni.

Ismāʿīl ibn Mihrān, az imámok (ʿalayhim as-salām) kísérője, összegyűjtötte a Sifat al-Muʾminīn wa al-fājir (A jámbor és a bűnös jellemtulajdonságai) című művet. Ahogy a cím is jelzi, jellemtulajdonságokról szól, és implicit módon arról, hogy melyek törekvésre érdemesek és melyek nem. A későbbi Jaʿfar ibn Aḥmad al-Qummī összeállította az al-Maniʿat min Dukhūl al-Jannah (a Paradicsomba való belépés törekvésének akadályai) című művet, amely az akhlaq-kal foglalkozik. Egy harmadik ajánlott mű Abu Muḥammad Ḥasan ibn ʿAlī ibn Shuʿba Harrānī Tuhaf al-ʿUqūl című műve, amely a témával foglalkozó hadíszok gyűjteménye. Ugyanebben a műfajban Khwāja Naṣīr al-Dīn al-Ṭūsī akhlaq al-Nāṣirī (más néven Awsāf al-Ashrāf) című műve, amely a nemes jellemtulajdonságokról szóló beszámoló mű. Ő rendkívül ismert tudós, aki a Tahdhīb al-aḥkām és az Istibṣār műveket is összeállította. Egy hasonló könyv a nemes jellemtulajdonságokról Makārim al-akhlaq, ʿAlī ibn Aḥmad al-Kūfī műve.

A fent említett művek ellenére a legismertebbek és leggyakrabban használtak a Nahj al-Balāgha, amely Imām ʿAlī (alayhi as-salām) erkölcsi tanításait tartalmazza, és a Nahj al-Faṣāḥa, amely a Próféta (ṣallā Allāhu ʿalayhi wa ālihi wa sallam) beszámolóinak gyűjteménye. Az al-Ṣaḥīfa al-Sajjādiyya-ban (Imām Sajjād (alayhi as-salām) dua-gyűjteménye) találjuk a gyönyörű Duʿāʾ Makārim al-Akhlaq-ot. Ez az egyik legfontosabb ima a nemes jellemtulajdonságok törekvésében, és ha valaki az akhlaq-ot akarja tanulmányozni. Az ima végigmegy a kívánatos nemes jellemtulajdonságokon, és rendszeres recitálásával az olvasó emlékeztetik ezekre, és pszichológiailag beállítja magát a törekvésre. Ez egy módja annak, hogy Allāh-t (ʿazzā wa jall) segítségül kérjük a belső állapotunk javításának keresésében.

Nem lehet eléggé leírni, mennyire fontos ez a dua, különösen azok számára, akik tanulni akarnak és spiritualitást akarnak hozzáadni az állapotukhoz. Rendszeresen olvasni kell, és ha valaki nem tudja naponta egészet elolvasni, akkor legalább törekednie kell arra, hogy naponta részeit olvassa. A tudásnak különböző szintjei vannak, a legalacsonyabb az a fokozat, ahol az ember egy adott szövegalapú tudást felvesz és továbbad. A magasabb a mély belátás és a tudás szellemi gazdagítása. Ez részben a tanultak megvalósításából származik, de szellemi imádati cselekedetekből is, mint a napi korán-, dua- és ziyārat-recitáció, a éjszakai ima és az önkéntes imák végrehajtása. Bár ezeknek a cselekedeteknek nincs fizikai kapcsolatuk a tanulmányainkkal, a tapasztalat és a tudósok tanácsai azt mutatják, hogy életmegváltoztatóak, ha gyakorolják őket. Ezekkel ad Allāh (ʿazzā wa jall) páratlan belátást, és édességet ad a tudás és a vallás gyakorlásának kereséséhez.

A spiritualitás keresésében sokan olyan útmutatásokat és könyveket akarnak, amelyek kifejezetten a spiritualitásról íródtak, tudatlanul a szellemi gazdagságról, amely már a imáinkban és beszámolóinkban található.

A sok ziyārat közül a Ziyārat Jāmiʿa Kabīra különösen fontos. Ez egy átfogóbb ziyārat, amelyet minden imám (ʿalayhim as-salām) látogatásakor olvasni kell/tudni. Félreértett kultúra, hogy a ziyārat csak a sír meglátogatásakor olvasható, mivel ez egy emelkedett és ajánlott módja az imámokkal (ʿalayhim as-salām) való kapcsolattartásnak a mindennapokban. Ez a ziyārat sok szempontból különleges, különösen azért is, mert Imām ʿAlī al-Naqī-tól (alayhi as-salām) lett beszámolva Mūsā ibn ʿAbdullāh al-Nakhʿī-nak. A recitálás előtt Allāh (ʿazzā wa jall) nagyságát 100-szor kell megnyilvánítani, de ennek filozófiája más témához tartozik.

Azok számára, akik nem ismerik ezt a ziyārat-ot, úgy írom le, mint egy szerelemlevelet a szerető és a szeretett között, ahol a szeretett jellemtulajdonságai megnyilvánulnak és felmagasztaltatnak. Ebben fontos leírások találhatók azokról a jellemtulajdonságokról, amelyekre törekednünk kell, és ezért gyakran használt forrás az akhlaq tanulmányozásában.

Sok fontos mű és forrás létezik az akhlaq-hoz, ami szintén megnyilvánul a tanulmányozás fontosságában, de egy másik fontos forrás, ha nem a legfontosabb, az imáink és ziyārat-aink, amelyek első pillantásra talán nem tekinthetők a tanulmány forrásainak, de nagy mértékben azok, szövegesen és szellemileg. Ha adhatok egy tanácsot, amelyet sokan továbbítottak, akkor az az, hogy implementáljunk rutinokat és szokásokat, ahol ezek prioritást kapnak, mivel elengedhetetlenek a szellemi fejlődésünk és állapotunk számára. Ezek implementálásával rövid időn belül nagy változásokat fogunk tapasztalni a belsőnkben és az életünkben, ezután tapasztalni fogjuk, hogy még a tanulmányaink is, bár nem kapcsolódnak az akhlaq-hoz, javulni fognak, és Allāh (ʿazzā wa jall) mélyebb belátást fog adni.

Megjegyzés

Az akhlaq leggyakrabban „etikaként" vagy esetleg „morálként" fordítható. Az akhlaq tanulmányozásában ezeket két különböző tantárgyra osztjuk, bár nyelvileg mindkét szót ugyanarra az esszenciára használjuk. Az etika gyakran a jó és rossz cselekedetek elméleti/filozófiai meghatározásaként használatos, míg a morál azok a normák, amelyeket a társadalom, vallások és kultúrák meghatároznak és formálnak. Esszenciájukban ugyanazt a szót lehet használni, de a különbségtétel azért van, mert a morál az erkölcsösség kifejezése. Mivel az elméleti akhlaq-ban a vita a jó és rossz cselekedetek elméleti magyarázataihoz kapcsolódik, az „etika" előnyt élvez a „morál"-lal szemben ebben az összefüggésben.