Mi az Arbaeen és hogyan emlékeznek meg a hívők?

Az Arbaeen arab szó, jelentése „a negyvenedik". A sia kultúrában ez a szó Imám Huszein (béke legyen vele) vértanúságának negyvenedik napjára utal. Imám Huszeint (a.s.) Karbalában a muharram hónap tizedik napján — az úgynevezett Ásúra napján — végezték ki. A hidzsra hold naptár szerint a vértanúságot követő negyvenedik nap a szafar hónap huszadik napjára esik, és ez az Arbaeen napja.

A legtöbb iszlám jogi iskola szerint a halottat negyven napig gyászolják a hozzátartozók. Az Ashura eseményének túlélői — a mártírok gyermekei, feleségei és más rokonai — a negyvenedik napon visszatértek Karbalába, és zarándoklatot tettek Imám Huszein (a.s.) és a karbalai mártírok sírjainál. Ez volt az első Arbaeen-zarándoklat.

Az Arbaeen-zarándoklat a következő években is folytatódott. A sia imámok bátorították követőiket a zarándoklatra, szavaik pedig arra ösztönözték a sia muszlimokat, hogy az Arbaeen napján Karbalába utazzanak, és zarándoklatot tegyenek Imám Huszein (a.s.) szentélyénél. Ez a hagyomány a mai napig fennmaradt, és évről évre egyre több hívő vesz részt benne.

Bár a részvétel nem kötelező eleme a sia hitnek, évente több millió sia hívő vesz részt benne, hogy kifejezzék szeretetüket Huszein (a.s.) és a karbalai áldozat iránt. Ezzel az Arbaeen a sia naptár egyik legjelentősebb eseményévé vált. Irakban és Iránban hivatalos ünnepnap: a lakosság nagy része azon a napon nem dolgozik, az iskolák és a legtöbb üzlet zárva tart.

A zarándoklat eredete és története

Az Arbaeen-zarándoklatot a hidzsri 61. évben (680. Kr. u.) tartották először, Imám Huszein (a.s.) karbalai vértanúságának évében. A sia hagyomány szerint a Próféta (béke legyen vele és családjával) egyik társa, Dzsábir ibn Abdalláh volt az első, aki a karbalai csata után negyven nappal zarándoklatot tett Imám Huszein sírjához, ezzel elindítva az évenként ismétlődő Arbaeen-zarándoklat hagyományát.

Az iraki sia hívek hagyományosan gyalog tették meg ezt a zarándoklatot, azonban a történelem során ez a hagyomány egy időre feledésbe merült. Körülbelül száz éve éledt újjá Irakban, de Szaddám Huszein uralma alatt (1979–2003) az Arbaeen-sétát betiltották, és a Karbalába gyalog indulókkal szemben olykor erőszakosan léptek fel. Egyes beszámolók szerint a rezsim még a zarándokok lábát is levágta. A sia hívők a kormány nyomása ellenére titokban fenntartották ezt a hagyományt: pálmaligeteken keresztül, éjszaka haladva.

Szaddám bukása után az iraki sia hívek az ország minden tájából szabadon, gyalog indultak Karbalába. Úgy tervezik útjukat, hogy az Arbaeen napján vagy az ahhoz közeli napokon érkezzenek Karbalába. Ma már évente körülbelül húszmillió ember vesz részt az eseményen — a szám évről évre változik, néhány milliótól több mint húszmillióig terjed. A hatalmas tömeg ellenére a zarándokok többsége biztonságosan, lelkileg megújulva, bár fizikailag elfáradva tér haza.

Az iraki sia hívek többsége az ország déli régióiban él. Az első gyalogos zarándokok Irakban Al-Fáv térségének sia közössége, akik Karbalától 667 km-re délen találhatók, és a muharram huszonnegyedik napján, vagyis az Arbaeen előtt huszonhat nappal indulnak el. Útközben a különböző városok lakói is csatlakoznak hozzájuk, és főként Hillah városán keresztül jutnak el Karbalába.

Az Arbaeen-séta gyakorlati tudnivalói

A többi országból érkező zarándokok többsége, akik részt vesznek az Arbaeen-zarándoklaton, Nadvár városából indulnak útnak, ahol az első imám, Ali (a.s.) — a sia első imámja — nyugszik. A Nadvártól Karbaláig vezető út hossza mintegy 80 kilométer, így a zarándokoknak, akik az Arbaeen napján Karbalában szeretnének lenni, érdemes a szafar tizenhatodik napján útnak indulniuk.

Az útvonalat 1452 számozott, ötvenméterenként elhelyezett pólza jelöli, amelyek segítenek a tájékozódásban. A séta mindenki számára nyitott, függetlenül származástól, vallástól vagy életkortól — Imám Huszein öröksége mindenkit egyesít. A hatóságok igyekeznek biztonságot és ellátást biztosítani, bár a hatalmas tömeg miatt ez nem mindig elégíti ki a szükségleteket. A szolgáltatás mégis biztosított: több ezer önkéntes mély hitből fakadó odaadása gondoskodik arról, hogy a zarándokok jó ellátást kapjanak.

A gyalogutak mentén több hely van, ahol a zarándokok étkezhetnek és pihenhetnek; ezeket a pihenőállomásokat „Mowkeb"-nek nevezik. Ezeket a mowkebeket főként iraki állampolgárok szervezik és teljes egészében ők kezelik. Az iraki kormánynak szinte nincs szerepe a megszervezésükben — feladata elsősorban a biztonság biztosítása és fenntartása.

Tisztítsd meg a szándékodat

Közeledj ehhez a zarándoklattal őszinteséggel, azzal a céllal, hogy közelséget keresel Allahhoz, és kövesd Imám Huszein (a.s.) útját. Az Ahl al-Bayt (béke legyen velük) hangsúlyozták Imám Huszein (a.s.) meglátogatásának fontosságát, és nagy jutalmat ígértek a látogatóknak.

Imám asz-Szádiq (a.s.) állítólag azt mondta, hogy a Feltámadás Napján mindenki arra fog vágyni, bárcsak meglátogatta volna Huszeint (a.s.), azért a megbecsülésért, amit Allah a látogatóinak adományoz.

Imám Músza al-Kázim (a.s.) állítólag megemlítette, hogy Allah megbocsátja mind a múltbeli, mind a jövőbeli bűneit azoknak, akik meglátogatják Huszeint (a.s.), és felismerik az ő státuszát.

Imám ar-Ridá (a.s.) állítólag megjegyezte, hogy az imámokkal kötött szövetség teljesítése magában foglalja a szentélyeik felkeresését. A Feltámadás Napján az imámok közbenjárnak azokért, akik ezt megteszik.

Törekedj arra, hogy szándékodat összehangold Imám Huszein elveivel — az állhatatossággal, a méltósággal és az áldozattal — az emberiség és az iszlám értékeinek újjáélesztésében.

Az Arbaeen-séta jelentősége és céljai

Az Arbaeen-séta nemcsak vallási szempontból értékes, hanem több célt is szolgál. A jelentőségét az alábbi szempontok foglalják össze:

Ziyarat Arbaeen — a zarándoklat imája

A zarándokok, akik más országokból utaznak Irakba, a zarándoklatot Nadvár városából kezdik, ahol Ali (a.s.) — az első imám és Huszein apja — nyugszik. Nadvár és Karbala a legfontosabb vallási helyszínek a sia muszlimok számára Mekka és Medina után.

Amikor a hívők az Arbaeen napján megérkeznek Karbalába, elmondanak egy imát, az úgynevezett Ziyarat Arbaeent, amely megerősíti elkötelezettségüket Huszein (a.s.) eszméi iránt. Ez az ima Huszeint a Próféta által hozott üzenet „örökösének" nevezi — az üzenetét, amelyet Ádám, Núh, Ibráhím, Músza, Íszá és Muhammad próféták (béke legyen velük mind) hoztak le.

A hidzsri 61. évben, Imám Huszein (a.s.) családtagjainak korlátozott számú jelenlétével tartott Arbaeen-zarándoklat ma már milliónyi zarándok és Imám Huszein (a.s.) szerelmese részvételével zajlik, és inspirációforrássá vált mindenki számára, akinek az igazság, az igazságosság és a méltóság fontos.

"

Ha a vallás nem helyes emelkedőn van, azoké az igazaké, akik az igazságot keresik és cselekszik.

Vissza az Ahlulbayt oldalra