Arba'een és Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári

Az Arba'een (الأربعين) a szafar hónap huszadik napjára esik, és Imám Huszein ibn Ali (a.s.) karbalai vértanúságának negyvenedik napját jelöli — a muharram tizedik napján, a hidzsri 61. évben történt eseményt követően.

A tizenkét imámos sia iszlámban az Arba'een az év egyik legfontosabb vallási megemlékezése. A napot Imám Huszein (a.s.) sírjánál tett első ziyarattal hozzák összefüggésbe, amelyet a tisztelt társ, Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári (r.a.) végzett. Ez az esemény képezi az alapját az évenként ismétlődő Arba'een-ziyaratnak, amely ma már milliónyi zarándokot vonz össze.

Jelen írás kizárólag hagyományos sia forrásokra épül, és azok történelmi és hadíth-dokumentációjára fókuszál. Nem törekszik teljességre — a hagyományos sia irodalomban ennél jóval több hadíth létezik, amelyek szintén hozzáférhetők az érdeklődők számára.

Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári

Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári a Próféta Muhammad (béke legyen vele és családjával) egyik legkiválóbb társa volt. Nagy számú hadíthot örökített át, és a sia irodalomban többször szerepel olyan társként, aki különleges odaadással viseltetett az Ahl al-Bayt iránt.

A sia források kiemelik azt is, hogy Dzsábir elég hosszú ideig élt ahhoz, hogy találkozzon Imám Muhammad al-Báqirral (a.s.), ami nagy jelentőséget kap. Több hagyományozás szerint Dzsábir így köszöntötte a fiatal imámot:

رسول الله ﷺ يقرئك السلام

„Allah Küldötte (béke legyen vele) üdvözöl téged."

Ez a beszámoló többek között megtalálható:

• • Al-Kulajni, Al-Káfi, 1. kötet.
• • Al-Mufíd, Al-Irsád.

Az első Arba'een-ziyarat

A legrészletesebb beszámoló Szajjid Ibn Távnál (megh. 664 AH) található, az Al-Luhúf fi Qatla al-Tufúf című művében.

Leírja, hogy Dzsábir Atiyya al-Avfíval együtt indult Karbalába. Az Eufrátesz partján Dzsábir elvégezte a ghuszlt — a teljes megtisztulás mosdását —, tiszta ruhát öltött, illatosított, majd lassan Imám Huszein (a.s.) sírja felé indult, miközben folyamatosan Allahot emlegette.

Amikor a sírhoz ért, Dzsábir így szólt Atiyyához:

ألمسني القبر

„Vezesd a kezemet a sírhoz."

Atiyya elmondja, hogy Dzsábir kezét a sírhoz vezette. Amikor Dzsábir keze megérintette a sírt, elájult. Egy idő múlva magához tért, és háromszor felkiáltott:

يا حسين
يا حسين
يا حسين

Ezután így szólt:

حبيبٌ لا يجيب حبيبه؟

„Egy szeretett nem válaszolhat a szeretőjének?"

Majd folytatta:

وكيف يجيب وقد شخبت أوداجه على أثباجه، وفرّق بين رأسه وبدنه؟

„Hogyan is válaszolhatna, amikor nyaki ereit elvágták, és fejét testétől elválasztották?"

Dzsábir tanúságtétele

Ibn Táv továbbadja Dzsábir tanúságtételét:

أشهد أنك ابن خاتم النبيين.
وأشهد أنك ابن سيد المؤمنين.
وأشهد أنك ابن فاطمة سيدة نساء العالمين.
وأشهد أنك كنت نوراً في الأصلاب الشامخة والأرحام المطهرة.

„Tanúságot teszek, hogy te a próféták pecsétjének fia vagy. Tanúságot teszek, hogy te a hívők urának fia vagy. Tanúságot teszek, hogy te Fátimának, a világ asszonyainak urának fia vagy. Tanúságot teszek, hogy te világosság voltál a magasztos ágyékokban és a megtisztult méhekben."

Ezek a megfogalmazások fontos részét képezik annak, ahogyan a sia hagyomány Imám Huszein (a.s.) lelki státuszát értelmezi.

Az Arba'een hadíthja — a hívő öt ismérve

A központi hadíth Sajh al-Túszi Tahdzíb al-Ahkám című művének 6. kötetében található. Imám Haszan al-Aszkarí (a.s.) azt mondja:

علامات المؤمن خمس:
صلاة إحدى وخمسين.
وزيارة الأربعين.
والتختم باليمين.
وتعفير الجبين.
والجهر ببسم الله الرحمن الرحيم.

„A hívő ismérvei öten: az ötvenegy rak'a, az Arba'een ziyaratja, a gyűrű viselése a jobb kézen, a homlok földre helyezése a szudzsúd alatt, és a Biszmillah hangos felolvasása."

Ez a hadíth a hagyományos sia irodalomban az Arba'eennel kapcsolatban leggyakrabban idézett szövegek közé tartozik.

Zijárat al-Arba'een

Imám Dzsafar asz-Szádiq (a.s.) adja át azt a különleges ziyaratot, amelyet Arba'een napján mondanak. Így kezdődik:

السلام على ولي الله وحبيبه
السلام على خليل الله ونجيبه
السلام على صفي الله وابن صفيه

„Béke legyen Allah barátjával és szeretettjével. Béke legyen Allah közeli barátjával és kiválasztottjával. Béke legyen Allah kiválasztottjával és az ő kiválasztottjának fiával."

Ez a ziyarat megtalálható:

• • Sajh al-Túszi, Miszbaḥ al-Mutahaddzsidsid.
• • Sajh al-Túszi, Tahdzíb al-Ahkám.

A hagyományos sia tudósok felfogása

Sajh al-Mufíd Imám Huszein (a.s.) vértanúságát a prófétai vallás megőrzésének meghatározó eseményeként írja le.

Ibn Táv az Arba'eent úgy írja le, mint a napot, amikor a karbalai gyász Dzsábir látogatásán keresztül nyilvánossá vált.

Alláma al-Madzsliszi a korábbi beszámolókat a Bihár al-Anvár 98. kötetében gyűjti össze, és az Arba'eent mint az Ahl al-Bayt tanítására visszanyúló, megalapozott vallási hagyományt tárgyalja.

Hadísek a gyalogos zarándoklatról Imám Huszein sírjához

A Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári látogatásáról szóló beszámolón túl számos hadíth létezik az Ahl al-Bayt imámaitól, amelyek Imám Huszein (a.s.) sírjának meglátogatásával járó nagy jutalomról szólnak — különösen akkor, ha az utat gyalog teszik meg.

Ezek a hadísek különösen Ibn Qúlavajh al-Qummi Kámil al-Zijárát című művében találhatók, amely a ziyarattal kapcsolatos legkorábbi és leghitelesebb sia művek közé tartozik. A lenti három hadíth csupán ízelítő — a hagyományos sia irodalomban ennél sokkal több hasonló hagyományozás található, amelyek szintén hozzáférhetők.

A hadíth folytatódik: amikor a látogató megérkezik a sírhoz, Allah kiválasztott szolgái közé íratik. Amikor hazatér, egy angyal érkezik a Próféta (béke legyen vele) üzenetével, és megadja neki az örömhírt, hogy korábbi bűnei megbocsáttattak.

Ez a hadíth azt a rendkívüli lelki értéket emeli ki, amelyet az imám a hívő fizikai erőfeszítésének tulajdonít, amikor Imám Huszein (a.s.) sírjához igyekszik.

Ez a megfogalmazás több hagyományozásban is visszatér, és egy átfogó témát mutat be a hagyományos sia hadísekben: maga a ziyarat út istentisztelet.

Dzsábir és az Arba'een-hagyomány kapcsolata

A sia tudósok egyértelmű kapcsolatot látnak Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári első Arba'een-ziyaratja és Imám Dzsafar asz-Szádiq (a.s.) későbbi hadísei között.

Dzsábir tettét az első ismert gyakorlati megnyilvánulásnak tekintik az Arba'een-ziyaratnak, míg az imámok hadísei magyarázzák annak lelki jelentőségét és azokat a jutalmakat, amelyeket Allah ígért annak, aki őszinte szándékkal meglátogatja Imám Huszeint (a.s.).

Így az Arba'een-hagyomány a sia irodalomban két kiegészítő pilléren nyugszik:

• ① A Dzsábir karbalai sírlátogatásáról szóló történelmi beszámoló, a Karbala utáni negyvenedik napon.
• ② Az imámok hadísei, amelyek a ziyaratot ajánlják és leírják annak nagy lelki jutalmát — különösen annak, aki gyalog megy.

Együtt ezek a források alkotják azt az alapot, amelyet évszázadokon át továbbítottak a sia muszlimok között, és amely ma az évenkénti Arba'een-zarándoklatban jut kifejezésre.

Az Arba'een és a ziyarat hadíth-alapja a sia hagyományban

Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári Imám Huszein (a.s.) sírjánál tett látogatásáról szóló beszámoló jelenti az Arba'een-ziyarat legkorábbi ismert történelmi leírását. A hagyományos sia hagyományban azonban ez a beszámoló nem áll egyedül. Épp ellenkezőleg: az Ahl al-Bayt imámainak kiterjedt hadíth-korpusza támogatja, amely részletezi a ziyarat vallási jelentőségét Imám Huszeinnél (a.s.), annak lelki hatásait és a látogatónak ígért nagy jutalmakat.

Ezek a hadísek a legkorábbi és legjelentősebb sia művekben maradtak fenn, többek között:

• • Kámil al-Zijárát — Ibn Qúlavajh al-Qummi
• • Al-Káfi — al-Kulajni
• • Tahdzíb al-Ahkám — Sajh al-Túszi
• • Miszbaḥ al-Mutahaddzsidsid — Sajh al-Túszi
• • Bihár al-Anvár — Alláma al-Madzsliszi

Ezekben a művekben számos hagyományozás található többek között Imám Alitól (a.s.), Imám Muhammad al-Báqirtól (a.s.), Imám Dzsafar asz-Szádiqtól (a.s.), Imám Músza al-Kázimtól (a.s.), Imám Ali ar-Ridától (a.s.) és Imám Haszan al-Aszkarítól (a.s.), amelyek Imám Huszein (a.s.) ziyaratját nagy lelki jelentőségű cselekedetként emelik ki.

Az alábbi témák ezekben a hadísekben szerepelnek:

Ezen az alapon az Arba'een a hagyományos sia hagyományban nem csupán egy Karbala utáni esemény történelmi megjelölése, hanem egy olyan vallási gyakorlat, amelyet az Ahl al-Bayt imámainak számos hagyományozásán keresztül magyaráztak, ajánlottak és részleteztek. Dzsábir ibn Abdalláh al-Anszári beszámolója ennek a hagyománynak a kezdetét jelenti, míg az imámok hadísei adják annak teológiai és lelki keretét.

Összességében a hagyományos sia források azt mutatják, hogy az Arba'een megértése nem egyetlen beszámolón alapul, hanem egy kiterjedt hálózatán történelmi hagyományozásoknak, hadíseknek és ziyarat-szövegeknek, amelyek együttesen alkotják azt az alapot, amelyet évszázadokon át továbbítottak a sia muszlimok között. A fent bemutatott hadísek és források csupán ízelítők — a hagyományos sia irodalomban ennél jóval több hasonló hagyományozás található, amelyek szintén hozzáférhetők az érdeklődők számára.

Elsődleges források

• • Al-Kulajni — Al-Káfi, 1. kötet
• • Sajh al-Mufíd — Al-Irsád
• • Sajh al-Túszi — Tahdzíb al-Ahkám, 6. kötet
• • Sajh al-Túszi — Miszbaḥ al-Mutahaddzsidsid
• • Szajjid Ibn Táv — Al-Luhúf fi Qatla al-Tufúf
• • Ibn Qúlavajh al-Qummi — Kámil al-Zijárát
• • Alláma al-Madzsliszi — Bihár al-Anvár, 98. kötet
• • Al-Hurr al-Ámili — Waszá'il as-Sía

Történelmi háttérforrások

• • Abú Mihnaf — Maqtal al-Huszein (későbbi hagyományozásokon keresztül ismert)
• • Al-Tabari — Táríkh ar-Ruszul va-l-Mulúk (megőrzi Abú Mihnaf történelmi anyagának részét, kiegészítő történelmi referenciaként használható)

Hagyományos sia források — Hadith Könyvtár

Vissza az Arbaeen oldalra